BEFEJEZETT JELEN IDŐ

Önmagam megismerése, önfejlesztése során én is átmentem azon a szakaszon, ahol a dolgok vonzása és a saját teremtéseim kerültek reflektorfénybe.

Sokszor kaptam iránymutatásként, hogy érdemes átélni, átérezni, amit szeretnék megteremteni, és ezzel ‘gyorsabban’ elérem céljaimat.

A hogyanok tárházával ismerkedve nagyon hamar megtaláltam ezt az állapotot, de azt tapasztaltam, hogy hosszútávon nem mindig ment az érzés fenntartása, vagy esetleg el is fáradtam benne. Utóbbi elvette a varázst, inkább éreztem, hogy testi erővel „aKARok”, mintsem szívből készen állnék a fogadásra.

Azt is próbáltam, hogy múlt időben fogalmazom meg, mintha már átéltem volna, hogy jöjjön az a bizonyos érzés, ami beindítja a teremtés gyártását. A jelen idős verzióval is találkoztam, ahol a megvalósítandó dologról beszéljek úgy, akárcsak a MOSTban lenne.

Ez sem működött teljesen, majd egyszer csak észrevettem, hogy egyetlen megfogalmazásnál bekapcsolódik a szemeim csillogása, a zizegés a testemben, az endorfin az agyamban, és a pezsgőbontás a szellemi éteremben. 😊

Ez a megfogalmazás pedig a BEFEJEZETT JELEN igeIDŐt tartalmazza.

Amiről legtöbben ennyit tudunk elsőre:

„A MACSKA FEL VAN MÁSZVA A FÁRA.”

-Pí, ez milyen csúnya mondat!

-Nem szabad/nem illik így beszélni.

-Stilisztikailag ez abszolút nem stílusos.

Ugye Tőled is így vették el? 😊
Konkrétan a könnyed teremtésben lettünk blokkolva általa. Ez az igeidő számtalan helyzetben képes segítségünkre lenni.

Mutatom, mit JELENt igazán:

Befejez (ige):
Eredményesen lezár egy céllal rendelkező (hosszabb) cselekvést, munkafolyamatot, és utána nem dolgozik tovább rajta.
Teljesen a végére ér egy cselekvésnek, tevékenységnek. Egy munkafolyamat utolsó szakaszát is elvégzi.
Végére ér egy időszaknak.

Jelen:
A mostani pillanat. A legrövidebb időn belül épp most érzékelhető dolgok összessége. A létezés folyamatos fennállásának egyetlen pillanata.

Idő:
Órával mért mennyiség, amely a világ ismétlődő változásain alapul. A folyamatos létezés mérhető mennyisége, ami a múltból a jelenen keresztül a jövő felé tart. Ez a fizikai világon belül a mozgások érzékelhető egymásutánisága és egymásmellettisége, ami a befejezett ismétlődő mozgásokon keresztül nyilvánul meg.

Szóval úgy érzékelem, hogy ezt az igeidőt használva a jobb- és a bal agyféltekénk harmonizálódik, kiegyenlítődik, bekapcsolja AZ érzést, így könnyedebb a megvalósulás.
Nagyon jól mérhető vele az is, hogy mi az, ami IGAZán, lazán a Tiéd. Amire nem csillog a szemed ilyen megfogalmazásnál, az sokkal inkább az egód kívánsága.

A befejezett jelen időnél elveszti fontosságát a -Mikor?- kérdés.

Itt már az idő felett járunk, túllépünk rajta. Könnyedén élünk, érzünk a VAN-ban. 😊
Az idő azért van, hogy ne történjen minden egyszerre.

Nekem sokkal inkább tisztább rezgésű a VAN állapot, mint a MOST energiái.

Élj a MOSTban!  <<< >>> Élj a VANban!

Érzitek? 😊

Kívánok további, csodákkal teli, izgalmas tapasztalást az úton és sok sikert!

Csilla

Miről olvasnál legközelebb szívesen?